Elkezdődtek a tárgyalások a magyar féllel a státustörvényről - jelentette be máj. 2-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyminiszter. - Mircea Geoana külügyminiszter kifejtette, a román kormány képviselői behatóan tanulmányozták a státustörvény tervezetét. Elsőként a magyar nagykövettel közlik észrevételeiket és kifogásaikat. A státustörvény tervezetéről tárgyalt máj. 2-án a román külügyminisztériumban Íjgyártó István magyar nagykövet. Arra a kérdésre, hogy a román kormány kíván-e hasonló álláspontot kialakítani a hazai horvátoknak etnikai alapon biztosított kettős állampolgársággal vagy a német nemzetiségűeknek szintén etnikai alapon biztosított beutazási kedvezményekkel kapcsolatban, Mircea Geoana határozott választ adott: A magyar státustörvényre összpontosítunk, amely sok vitát kavart -- jelentette ki a miniszter. - A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határon túli románok támogatása is a bukaresti kormány prioritásai között szerepel. Geoana szerint nem vonható párhuzam a Moldova köztársaságbelieknek megadott román állampolgárság és a készülő státustörvény között. /E. Ferencz Judit: Sajátos könnyítések. Tárgyalások kezdődtek a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2001. május 16.
A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2001. június 4.
Jún. 2-án Csíksomlyón több százezer zarándok gyűlt össze a hagyományos pünkösdszombati búcsún. Az érkező zarándokokat a kegyhely őrzői, a helyi ferences szerzetesek üdvözölték. "Jogunk van ahhoz, hogy keresztény hitünket nemzeti színekben, anyanyelvünkön ünnepeljük meg" - hangsúlyozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a hagyományos csíksomlyói búcsúra érkezett több százezernyi zarándokot köszöntő beszédében. A Szent István által alapított erdélyi főegyházmegye érseke Krisztus példájára hivatkozott, aki anyanyelvén, nem a liturgia nyelvén imádkozta a zsoltárt. Mint mondta, ha valaki vállalja a kereszténységet, akkor a kereszténység beletestesül abba a népbe, nemzetbe és kultúrába, amelybe Isten teremtette. - Ezért mi büszkén valljuk magunkat egyszerre kereszténynek és magyarnak, s anyanyelven dicsőítjük Istent, adunk hálát a boldogságos Szűzanyának. Mindezt megtehetjük, mert ez keresztény szent hitünknek is a tanítása - mondta az érsek. - A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a zarándokcsoportok, a "keresztaljak", majd az ünnepi szentmise helyszínére a két Somlyó hegye közötti Nyeregbe mentek. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek képviselői követték, majd a világi méltóságok. A körmenetet a gyergyóalfalui keresztalja vezette, annak emlékére, hogy 1567-ben a Csíkszereda melletti nagyerdei ütközetben a gyergyóalfalui katolikusok vonultak először harcba a térítő szándékkal érkező protestáns fejedelem csapatai ellen. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bíró László kalocsai segédpüspök, a központi szeminárium rektora volt. Prédikációjában kiemelte: az igaz értékek iránti szüntelen vágy hozta a csíksomlyói kegyhelyre, a nyugati kereszténység legkeletibb búcsújáró helyére a zarándokokat. - Keressük a gyökereket, félünk, hogy asszimilálódik nyelvünk, felszívódik kultúránk, és kihűl a hitünk - mondta. Illyés Gyulát idézve hangsúlyozta: a szél kihívására a fa gyökereivel válaszol, a kegyhely pedig e gyökerekhez visz vissza. A jégeső, majd a hullámokban ismétlődő zivatar dacára a több százezernyi zarándok áhítattal követte végig az ünnepi szentmisét. A zarándokok között volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke, Semlyén Zsolt vallásügyi államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Habsburg Ottó családja kíséretében, valamint az erdélyi magyar közélet számos szereplője. Zarándokcsoportok érkeztek a Székelyföld minden részéről, de sokan voltak Erdély más vidékeiről, Magyarországról, az utódállamokból, Nyugat-Európából és a tengeren túlról. Délután a csángók számára csángómisét tartottak a somlyói plébániatemplomban, este pedig passiójátékot mutatott be a Csíksomlyói Passiójátékok Testülete. /Több százezer zarándok Csíksomlyón. Jégesőben is keresztények és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ "Öröm látni azt, hogy e széttöredezett világban ennyien vállalkoztak arra, hogy a zarándokok fárasztó útján eljöjjenek a csíksomlyói segítő Szűz Máriához" - kezdte prédikációját Bíró László kalocsai-kecskeméti segédpüspök. "Mi vonzott minket ide? Keressük a forrást, keressük a gyökereket, keressük az igaz értékeket" - folytatta. A másság ténye önmagában még nem pozitívum: "Az anyagyilkos, a nemzetpusztító másságát is tisztelnem kell, csak azért mert más? - kérdezte. - "Érdemes elgondolkodnunk a kortárs elmélkedő szavain, aki azt mondja: a XVI. század hitt az Istenben, a XVII., XVIII. század hitt az Istenben és az emberben, a XIX. század hitt az emberben. A XX. század nem hitt sem Istenben, sem emberben. A XXI. század vagy nem hisz és elpusztul, vagy újra hisz Istenben, és akkor remélhet jövőt" - szólt a prédikáció legemlékezetesebb gondolata. /Rédai Attila: "...A fák gyökerükkel válaszolnak" = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2001. június 21.
Románia nem lesz partnere Magyarországnak a státustörvény Romániát érintő alkalmazásában, szögezte ezt le Mircea Geoana külügyminiszter jún. 19-i rendkívüli sajtóértekezletén, hangoztatva: nemcsak a külügyi tárca vezetőjeként, hanem a román kormány, a miniszterelnök és az államfő nevében is beszél. "Semmilyen formában sem konzultáltak velünk a jogszabály tervezetének parlamenti előterjesztése előtt, pedig mi azt kezdeményeztük. Elküldtük szakértőinket Budapestre, Martonyi János magyar külügyminiszternek írásban eljuttattuk a román félnek a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, és két héttel ezelőtt Budapesten lezajlott találkozónkon megállapodtunk abban, hogy a jogszabály végleges formája megfelelő módon tükrözi majd a román fél észrevételeit. A törvénytervezetbe számtalan módosítás került bele, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jogszabály ma elfogadott végleges formájában nem lelhetők fel a román fél észrevételei és ajánlásai. Vagyis: a nemzetközi politikában eleddig példátlan módon megvitattak és elfogadtak egy másik állam polgárait érintő törvényt, anélkül, hogy alapos konzultációt folytattak volna annak az országnak a kormányával, amely ország állampolgárainak a szóban forgó jogszabályt "szánták"... Ez az, ami a legkomolyabban foglalkoztatott és most is zavar bennünket." Alapvetően "anakronisztikusnak és európaiatlannak" nevezte a magyar törvényt, amely ellentétben áll mindazzal, amit a Göteborgban tartott EU-csúcson elhatároztak. Geoana felrótta: az Európai Unió közbelépésére Ausztriát kivonták e törvény földrajzi hatásköréből, majd emlékeztetett rá, hogy két érintett országnak: Szlovéniának és Szlovákiának esélye van rá, hogy EU-tagok legyenek, miközben Romániának valószínűleg néhány évig még várnia kell erre. Ennél fogva középtávon a törvénynek "elsősorban Románia lesz a célpontja", ami a román fél számára elfogadhatatlan. Geoana a kormány nevében kijelentette: a román fél úgy fog eljárni, hogy "a területen kívüliségnek e törvényben fellelhető elemei ne érvényesülhessenek román területen". Mircea Geoana elmondta: bekérették a bukaresti magyar nagykövetet és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, ugyanakkor utasították a budapesti román nagykövetet, hogy tájékoztassa a magyar külügyet Bukarest álláspontjáról. - Iliescu elnök szerint Románia területén nincs semmi keresnivalója a magyar igazolványnak. - Szlovákia is elutasította a törvényt. A szlovák külügyi nyilatkozat szerint "a státustörvény filozófiája és tartalma a szlovák társadalomban nyugtalanságot váltott ki, ezért erről a szlovák külügyminisztérium a megfelelő diplomáciai úton tájékoztatta Magyarországot és a fontos nemzetközi intézményeket". A dokumentum végül a szlovák külügy azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kormánya a státustörvényt a közös európai uniós törekvések sikeres megvalósulásával összeegyeztethető módon, a bizalomépítés és az egyetértésen alapuló kétoldalú viszony szellemében kívánja alkalmazni. /Román és szlovák visszhangok a budapesti végszavazás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Cordos Petru, Románia budapesti nagykövete jún. 20-án a magyar Külügyminisztériumnál jelentkezett kihallgatásra. Ez alkalommal tájékoztatta a magyar hatóságokat a román álláspontról a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter. Ezt a beadványt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel is ismertették Bukarestben. /Román álláspont státus-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2001. október 12.
Idén várhatóan első alkalommal eléri az egymilliárd dollárt a magyar-román kereskedelmi forgalom - hangzott el okt. 9-én, a Bukaresti Nemzetközi Vásár keretében rendezett magyar üzleti napon. Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta, hogy a két ország közötti kereskedelem bővül: az idén az év első nyolc hónapjában az összforgalom közel 750 millió dollár volt, amiből a magyar export 510 millió, a Magyarországra irányuló román kivitel pedig 240 millió dollár volt. A kereskedelmi tanácsos szerint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezményen (CEFTA) belül Románia legfontosabb partnere Magyarország: a CEFTÁ-n belüli román kereskedelmi forgalom mintegy fele Magyarországgal valósul meg. A CEFTÁ-n belül az agrárkereskedelemben vannak problémák. Miközben Magyarország az agrártermékek kereskedelmének liberalizálását szorgalmazza, Románia továbbra is védővámot alkalmaz a magyar sertéshús és a húskészítmények behozatalában. A román kormány legutóbb a Magyarországról származó búza és liszt importját nehezítette a minőségi követelmények megszorításával. Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete kifejtette, hogy a román gazdaság túljutott a holtponton és lassan felszálló ágba kerül. /Egymilliárd dollárra rúg az idei magyar-román kereskedelmi forgalom Egymilliárd dollárra rúg az idei magyar-román kereskedelmi forgalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2001. október 16.
Idén várhatóan első alkalommal eléri, esetleg meghaladja az egymilliárd dollárt a magyar-román kereskedelmi forgalom. A CEFTA-n belül Románia legfontosabb partnere Magyarország: a CEFTÁ-n belüli román kereskedelmi forgalom mintegy fele Magyarországgal valósul meg, még akkor is ha ilyen vonatkozásban az agrárkereskedelemben vannak problémák a két ország között. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet felhívta a Románia iránt érdeklődő magyar üzletemberek figyelmét, hogy fordulat történik: komoly pozitív változások kezdődtek a román gazdaságban és az üzleti környezetben. A nagykövet szerint a kereskedelmet akadályozó adminisztratív intézkedések visszavonása mellett komoly szerepet játszhatna a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítésében, ha román részről megszűnne a magyar befektetéseket, a magyar vállalkozók romániai tevékenységét időnként kísérő gyanakvás. /Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet gyanakvásmentes gazdaság kapcsolatokat sürget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2001. október 24.
Okt. 23-án Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét koszorúzta meg Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Imrét és társait a forradalom leverése után hamis ígéretekkel Romániába vitték és a Bukarest melletti Snagov üdülőtelepen tartották fogva, amíg át nem adták őket a Kádár-kormány képviselőinek. Románia számos, magyarok lakta településén tartottak megemlékezéseket. Okt. 22-én a bukaresti Petőfi-házban hangzott el előadás a magyar forradalom jelentőségéről, okt. 23-án az erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata Kolozsváron rendezett megemlékezést. A Szilágyságban a református templomokban ünnepi istentiszteletet tartottak, a Székelyföldön az 56-os áldozatok emlékét őrző kopjafáknál, emlékműveknél tisztelegtek. /Romániai megemlékezések október 23. alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2001. október 24.
Románia mindkét ország érdekeit szolgálva kívánja rendezni a magyar búza és liszt behozatalával kapcsolatban keletkezett vitáját Magyarországgal - erősítette meg Ilie Srbu mezőgazdasági miniszter azt követően fogadta Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövetet és Árgyelán György kereskedelmi tanácsost. Magyarország a múlt héten panaszt nyújtott be a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) genfi székhelyén a magyar búza és a liszt romániai bevitelét korlátozó egyoldalú román intézkedések miatt. A román mezőgazdasági minisztérium idén augusztusban rendkívül megszigorította a Magyarországról behozott búzával és liszttel szembeni minőségi követelményeket. Románia néhány évvel ezelőtt már - a belső piac védelmére hivatkozva - büntetővámmal sújtotta a Magyarországról behozott búzát és lisztet. Az intézkedést később azzal a hivatalos indoklással vonták vissza, hogy az nem szolgálta az eredeti célt. A mostani intézkedés hátterében az áll, hogy az idén a vártnál jóval több kenyérgabonát takarították be Romániában. A román búza azonban annyira nem felel meg a minőségi követelményeknek, hogy az ország nem gondolhat az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitelre, de komoly nehézségekbe ütközik az EU-n kívüli fizetőképes országok piacaira való bejutás is. A mezőgazdasági minisztérium most azzal a sajátos magyarázattal állt elő, hogy azért kell szigorítani a Romániában igen keresett magyar búzával és liszttel szembeni minőségi követelményeket, mert így a jó minőségű magyar búzával keverve a román búzából is jó lisztet lehet őrölni. Románia eddig a CEFTA keretén belül kizárólag a magyar agrártermékekkel szemben alkalmazott egyoldalú protekcionista intézkedéseket. /Román-magyar vita a búza és a liszt behozataláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2001. november 14.
Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön átnyújtották át Benczédi Sándor építésznek a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Schönvisner-díjat. A kitüntetést Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az elismerés a műemlékvédelem terén kifejtett eredményes munkát honorálja. Benczédi Sándor kiemelkedő érdemeket szerzett többek között a gelencei római katolikus templom kazettáinak restaurálásában, a kilyéni unitárius műemléktemplom értékeinek megmentésében és az itteni Potsa kúria restaurálásában, Kézdivásárhely egyik temploma felújításának előkészítésében. /(Flóra Gábor): Schönvisner-díj Benczédi Sándornak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2001. november 26.
Végre civilizáltnak mondható körülmények között működhet az egyetlen bukaresti magyar tannyelvű iskola, az Ady Endre Líceum. Az 1977-es földrengés nyomán életveszélyesen megrongálódott épületet világbanki támogatással felújították, átépítették. Bensőséges ünnepség keretében emlékezhettek meg erre a 186 éves bukaresti magyar nyelvű oktatás mai "napszámosai", egykori és jelenlegi diákjai. Czédly József volt alprefektus, az RMDSZ területi szervezetének elnöke Markó Béla jókívánságait tolmácsolta. Kötő József volt oktatási minisztériumi államtitkár, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy az iskola megkaphatta a több milliárd lejes világbanki támogatást, és Lőrincz Gyula, aki éveken át szülőbizottsági elnökként állt ki az iskoláért. Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete pedig az anyaország, a nagykövetség további támogatását ígérte az iskolának, tanítványainak. Ez volt az első alkalom, amikor az iskola felsőtagozatos diákjai igazi magyar tánccal léptek színpadra. /(Ferencz L. Imre): Ünnep az Ady Endre Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2002. március 7.
A Magyar Posta Rt. Négy darab nagyteljesítményű számítógépet /Compaq típusú entry szervert, valamint szoftvercsomagot/ adományozott Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. Az adomány értéke 500 millió forint, azaz 1,78 millió dollár. A programok az adomány kilencven százalékát teszik ki. A nagyteljesítményű szerverek az EMTE számítógép-hálózatának működését segítik elő. A szervezők Íjgyártó István magyar nagykövetet is meghívták. A diplomata nem jelent meg az ünnepségen, mert Nagyvárad közelében a vendégek két mikrobuszát leállították, a sofőröket pedig gyorshajtás miatt megbüntették. - Aláírták a Magyar Posta Rt. és az EMTE közti munkaprogramot is, amely az idei teendőket foglalja magába. Ennek keretében többek között professzori és hallgatói ösztöndíjakat biztosítanak. /Kiss Olivér: Félmilliárd forint a Sapientiának a Magyar Posta Rt.-től. Magánszemélyek is pénzt utalnak az oktatási intézménynek További gondolatok a kivándorlásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/
2002. március 16.
Sepsiszentgyörgyön volt idén az erdélyi magyarság központi márc. 15-ei ünnepe. Nemzeti lobogók alatt a gelencei hagyományőrzők, a 15. székely határőr gyalogezred a híres ,,szakállas" ágyú hű mását kísérte a Tamási Áron Színház előtt felállított emelvény szomszédságába. Őket követte a környező falvakból érkezett feldíszített szekerek menete. A népviseletbe öltözött asszonyokat, férfiakat, bandériumot szállító szekerek elvonulása után a rétyi Kováts András Fúvószenekar kíséretében az egyesített férfikórus a többezres ünneplő tömeggel együtt énekelte a Szózatot. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplő közönséget és a meghívottakat, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Kulturális Alapprogram elnökét, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, Íjgyártó Istvánt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, Sallai Imrét, a nagykövetség katonai attaséját. Élnünk kell már kivívott jogainkkal, hangsúlyozta Tóth Birtan Csaba. Olosz Gergely helyettes kormánybiztos Adrian Nastase kormányfőnek ,,a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz" intézett üzenetét tolmácsolta, Szabó Tibor, a HTMH elnöke pedig Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz szóló üzenetét olvasta fel. Markó Béla ünnepi beszédét a tömeg tapsa többször félbeszakította. Jankovics Marcell kiselőadása a magyarságtudat elmélyítéséhez nyújtott támpontot. A Nemzeti dalt ezúttal a Bumeráng együttes adta elő, az egyházi áldást Zelenák József evangélikus lelkész tolmácsolta. A tízezernyi torokból felcsendülő székely himnusz és nemzeti imánk eléneklése után a tömeg csendesen feloszlott, sokan az Erzsébet-parkbeli '48-as emlékmű felé vették útjukat, a koszorúk borította oroszlános emlékmű előtt még egy utolsó főhajtással tisztelegve szabadságharcos őseink: a mi hőseink emléke előtt. /(vop): Sepsiszentgyörgy. A magyar méltóság ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2002. március 26.
Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./
2002. április 15.
Ápr. 14-én Vajdahunyadon Petőfi-szobrot avattak, a bronz mellszobor Balázs Tibor képzőművész munkája. Többéves álmunk válik ma valóra, teljesedik ebben az emlékműben ? hangzott el Doboly Beatrix, helyi EMKE-elnök köszöntő beszédében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nagyra értékelte ezt az összefogást, a vajdahunyadi magyarság munkáját. A Szombathelyről, Bukarestből, Magyarországról és a környékről érkező vendégek csodálattal vették tudomásul, hogy olyan szoboravatáson vehetnek részt, amelyet egy szórványban élő maroknyi közösség teljesen önerőből rendezett meg. A szoboravatáson részt vett többek között Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök és Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője. Petőfi sűrített mintavétele a magyar léleknek. Ha más népek fiai megkérdeznék tőlünk, hogy mutassátok meg magatokat, kik vagytok, milyenek vagytok, kik akartok lenni a jövőben, habozás nélkül azt válaszolnánk, hogy Petőfi Sándor ? monda Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla leleplezte le a mellszobrot. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én, a szellemet. Petőfi-szobrot avattak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2002. április 25.
Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./
2002. május 14.
Marosvásárhelyen máj. 10-én megtartott Magyar Vállalkozók Napja (szervező: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége, az ITD Hungary, a Maros Megyei tanács) célja volt az, hogy az üzleti lehetőségeket kereső magyar vállalkozások megismerkedhessenek a már itt működő cégek gyakorlatával. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet elemezte a mai román politikai helyzetet. Kifejtette, hogy a két országnak össze kell kapcsolnia infrastruktúráját, konvergenciát kell kialakítani a jogi kérdésekben. Kismartoni Endre, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelem- fejlesztési Közhasznú Társaság) igazgatója ismertette: a legtöbb magyar tőke Kolozs, Maros megyébe és Bukarestbe érkezett, a legnagyobb hazai magyar beruházó a MOL Rt (85 millió dollár) és a Richter Gedeon. Magyarországra a legtöbb tőkét a román Petrom, a Kunex és a C.E.T. ruházta be. Az élelmiszerek forgalmazása terén a román hatóság még mindig 10-40 százalékos adót ró ki a magyar gabonára, húsra, feldolgozott élelmiszerekre. /Máthé Éva: Magyar Vállalkozók Napja - Marosvásárhely - 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. szeptember 21.
Öt éve megoldatlan problémát jelent Erdélyben, hogy egy, a második világháborúban elesett ismeretlen magyar katona földi maradványai végső nyughelyre kerüljenek. Az ismeretlen magyar katona maradványait a Tordához közeli Szind település kőbányájában találták meg 1997-ben. A maradványokat azóta a Kolozs megyei polgári védelem parancsnokságán őrzik. Ugyancsak 1997-ben két német katona földi maradványait találták meg Kolozsváron. Ezeket átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti német katonai temetőben újra eltemette a maradványokat. - A két ország mostanáig nem tudott megállapodásra jutni a hadisír-gondozási egyezményről - közölte Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Az egyezmény szabályozná a már létező katonasírok kérdése mellett azokat az eseteket is, amikor a háborúkban elesett katonák földi maradványai kerülnek elő. Az egyezmény szövege elkészült, de évek óta megoldásra vár az a kérdés, hogy hatálya milyen történelmi időszakra terjedjen ki: Magyarország azt szeretné, ha az 1848-49-es szabadságharc honvédjeinek a mai Románia területén lévő sírjait is magába foglalná az egyezmény, míg Románia ahhoz ragaszkodik, hogy csak a két világháborúban elesett magyar katonákra vonatkozzon a megállapodás. Pontosnak tekinthető adat nincs arról, hogy hány magyar katona maradványai nyugszanak Erdélyben. A hitelesen dokumentált esetek száma is több ezerre rúg. Sok elesett magyar katona sírját kutatta fel az elmúlt években az Erdélyen túli területeken, a történelmi Regátban is a bukaresti magyar katonai attasé. Az elképzelések szerint az itt nyugvó katonák egy részét a Bukarestben tervezett magyar katonák hősi parcellájába temetnék el. Budapesten 2000 októberében alakították ki a Rákoskeresztúri temetőben a román katonák hősi parcelláját. A bukaresti sírkert átadását eredetileg tavaly máj. 21-re tervezték, de előbb a hivatalos engedélyek beszerzése húzódott el annyi ideig, a parcella létesítéséhez szükséges román kormányhatározat mindmáig nem látott napvilágot. /Eltemetetlen magyar katona Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./
2002. október 14.
Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2002. október 24.
Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet okt. 23-án megkoszorúzta Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét. Románia számos magyarlakta településén tartottak megemlékezéseket a magyarországi forradalomról a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata szervezésében. Az emlékezés okt. 20-án Gyergyószentmiklóson kezdődött és okt. 29-én Kolozsvárott fejeződik be. Ünnepi rendezvényeket tartanak Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A kolozsvári magyar főkonzulátus okt. 22-én adott ünnepi fogadást, a bukaresti magyar nagykövetség pedig okt. 23-án rendezett fogadást a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A bukaresti fogadáson jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is. /1956. október 23-ra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. december 7.
Nyilvánosság Napot rendezett a közelmúltban Magyarország bukaresti nagykövetsége. Balta János, a Nyugati Jelen munkatársa ebből az alkalomból beszélgetett Íjgyártó István nagykövettel. Az újságíró a Bánságban és Délnyugat-Erdélyben élő több mint 150 ezer fős szórványmagyarságra hívta fel a figyelmet. A nagykövet elismerte, hogy nem figyeltek kellően a szórványmagyarságra, de az erdélyi magyar politizálásban is több figyelmet kellene szentelni nekik. Ez azért is fontos, mert a szórványosodás folyamata kiterjedhet a tömb-magyar vidékekre is. Balta János kiemelte: e szórványmegyékben a magyar fiatalságnak több mint a fele nem az anyanyelvén tanul. Ha nem történnek sürgős intézkedések, 2-3 évtizeden belül teljesen megszűnhet az anyanyelvű oktatás, azután pedig végképp kihalhat a magyar szó is e térségben. A nagykövet egyetértett: a szórványkérdés kezelésére valóban külön programot kell kidolgozni, feltölteni megfelelő forrásokkal. A nagykövet továbbítja e jelzéseket a magyar kormány felé. E feladatra nem igazán alkalmas egy kis létszámú diplomáciai testület, amikor Magyarországon olyan szakosított intézmények léteznek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala vagy a Miniszterelnökség mellett működő kisebbségi államtitkárság. E hivatalok az érintett szórványmagyarság intézményeivel, akár a helybeli magyar sajtóval együttműködve kidolgozhatnák az igényelt projektet. /Balta János: Exkluzív interjú a Nyugati Jelennek Íjgyártó Istvánnal, Magyarország bukaresti nagykövetével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2002. december 10.
A nyilvánossági nap új kezdeményezés, amely a magyar nagykövetség, a sajtót támogató alapítványok és a sajtó reprezentánsai közötti dialógust és információáramlást próbálja elősegíteni - foglalta össze Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. Íjgyártó István meggyőződése, hogy a szélsőséges, már most sem jelentős megnyilvánulások Románia NATO-ba való meghívása után tovább fognak csökkenni. Az európai gazdaság recessziójának következtében a Magyarország és Románia közötti kereskedelem ebben az évben nem éri el 2001-es szintet. Az egymás országában élő kisebbségi közösségek tekintetében a Románia és Magyarország közötti viszonyt a folyamatos párbeszéd jellemzi. Bánfi Ferenc tábornok sikertörténetnek nevezte a SECI több európai országra kiterjedő bűnüldöző szervezet eddigi tevékenységét. A szervezet tavaly januárban kezdte meg működését, Bukarest székhellyel. Kelemen Hunor az RMDSZ média-nyilvánosság-politikájáról tájékoztatott. Az ideális az volna, ha lenne egy erdélyi magyar televízió és egy 24 órát sugárzó magyar rádióadás. Ha ez nem lehetséges, akkor a meglévő adások sugárzási idejének kiterjesztése a feladat. Jelenleg három magyar nyelven is sugárzó területi rádióadás is van Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Temesváron, Bukarestben pedig egy rövidebb adás. Danny Robertson, az USAID (United States Agency for Internatinal Development ) Romániai programjának igazgatója ismertette a szervezet eddigi tevékenységét és programját. Markó Attila kiemelte, hogy amikor a sajtó a roma nemzetiségűekről ír, nem mindig képes előítéletektől mentesen írni. A szenzációkra éhes román sajtóra inkább a partikuláris esetek általánosítása a jellemző. Cristina Guseth, a Freedom House igazgatója a szervezet tevékenységét ismertette. A Freedom House évente felmérést készít arról, hogy a világ országaiban mennyire tartják be az egyéni szabadságjogokat. A szervezet minősítése szerint a192 országból 86 szabadnak tekinthető, 59 részben szabadnak, 47 pedig nem tekinthető annak. Vincze Lóránd, a Román Rádió magyar adásának szerkesztője szerint a romániai magyar sajtó fejletlen, konkurencia nincs, a lapok példányszáma kicsi, a piac nem mutat fellendülést. /Szász Róbert: Nyilvánosság nap Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2003. március 5.
Harmincmillió lej nyereséggel zárult a sepsiszentgyörgyi és a háromszéki területi RMDSZ-szervezetek által rendezett bál, melyet márc. 2-án, vasárnap tartottak Sepsiszentgyörgyön. A bál fővédnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet találónak tartotta a rendezvény nevét /Kikelet-bál/. A bált a Művészeti Líceum diákjai palotással nyitották meg. /(sz.): Gyűl a pénz székházra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./
2003. március 13.
Nemkívánatos vendégnek tartja az MSZP elnökét Marosvásárhelyen a Polgári Mozgalom Több marosvásárhelyi és környékbeli csoportosulás nemtetszését is kiváltotta a hír, hogy Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök márc. 15-én Marosvásárhelyen mond beszédet. A polgári körök egyes tagjai békés tüntetésre készülnek ez alkalomból, az RMDSZ viszont a magyar külügyminiszter kifütyülésétől is tart. Az RMDSZ által kiadott program szerint Markó Béla szövetségi elnök, Kovács László és Kelemen Atilla, a szervezet Maros megyei elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt megelőzően az MSZP elnöke az RMDSZ országos vezetői és Íjgyártó István magyar nagykövet társaságában Fehéregyházán is lerója kegyeletét. Maga Csegzi Sándor alpolgármester is - aki vártemplomi főgondnokként az eredetileg Vásárhelyre tervezett Tőkés László-féle fórumot megvétózta - szerencsétlen döntésnek nevezte Kovács meghívását. A Polgári Mozgalom március elsején tartott összejövetelén is a fő témák között szerepelt a magyar külügyminiszter látogatása és felszólalása. "Valamiféleképpen tiltakoznunk kell az ellen, hogy vértanúink szent helyén Kovács László a díszvendég - hangzott el Moldován György, az egyik polgári kör vezetője részéről. - Markó Bélának is elmondtam, hívja meg Kovácsot bárhova, akár lakossági fórumra is, de ne engedje, hogy jelenlétével azt a helyet fertőzze." Moldován megígérte, hogy amennyiben nem talál társakra, akár egyedül is hajlandó transzparenssel a kezében, csendesen tiltakozni az MSZP országos elnökének jelenléte ellen. Több csoport is csendes tüntetésre készül a Vértanúk Emlékoszlopánál. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kijelentette, hogy értesülései szerint a hurrogás és a fütyülés a polgári körök rendezvényén került szóba. Brassai szerint az RMDSZ-hez nem érkezett hír a tervezett zavargásokról, viszont megerősítette a polgári körök terveiről hallottakat. Tőkés András, a Polgári Mozgalom életre hívója, aki egyben a pedagógusszövetség elnöke is, elmondta, az említett gyűlésen szó sem volt bekiabálásokról meg kifütyülésekről. "Nem garantálhatom, hogy senki nem fogja kifütyülni Kovács Lászlót, de a pedagógusszövetség és a Polgári Mozgalom a Petőfi-szobornál ünnepel. Más kérdés, hogy mi sem örvendünk annak a politikusnak, aki képes feláldozni a státustörvényt, az erdélyi magyarságot pedig a huszonhárommillió román közé sorolja, amikor a munkapiac elárasztásától tart" - nyilatkozta Tőkés, aki cáfolatot szándékszik eljuttatni a Népújsághoz. /Szucher Ervin: Kifütyülik Kovács László külügyminisztert? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2003. március 17.
Kovács László külügyminisztere és kísérete, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete, és az RMDSZ Maros megyei vezetősége márc. 15-én délelőtt érkezett Fehéregyházára. A külügyminiszter erdélyi útjáról, kormányának üzenetéről elmondta a Népújságnak: "Fontos, hogy a megemlékezés is szolgálja az erdélyi magyarságot abban, hogy megőrizze nemzeti önazonosságát. A magyar kormány pedig támogatja abban, hogy az erdélyi magyarság megmaradjon szülőföldjén, itt boldoguljanak, ahol születtek, ahol élnek, ahol az őseik is éltek. Azt gondolom, hogy ez a mindenkori magyar kormány feladata, és mi ennek e feladatnak a legnagyobb mértékben eleget kívánunk, és eleget is fogunk tenni." Fehéregyházán, a múzeumkerti obeliszknél Beneffy Sándor református lelkész ünnepi fohászát követően Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere mondott ünnepi beszédet. "Kifejtette: Fennmaradtunk, és ezt annak köszönhetjük, hogy volt bennünk mindig nyitottság az adott kor leghaladóbb értékeinek, eszméinek átvételére és követésére. Így van ez most is a 21. század küszöbén, amikor már más jelenti az előrelépést, a haladást: az egységes Európa igenlése, az integráció, a csatlakozás az Európai Unióhoz. Ma ugyanis ez jelenti az előrelépést és nem a nemzeti elzárkózás." Kiemelte, hogy az RMDSZ az itt élő magyarság érdekében politizál. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke hangsúlyozta, hogy "az egység a legfőbb erőnk. És bárki, aki ide viszályt akar importálni, úgy érzem, bűnt követ el. Ezért is köszönjük a külügyminiszter úr szavait, amivel a kormányának ígéretét hozza nekünk, hogy a kedvezménytörvény, az egyetem, és más támogatásokat tovább is élvezni fogjuk." /Lokodi Imre: Főhajtás Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2003. május 19.
Hetvenötödik éves születésnapján köszöntötték máj. 17-én Csíkszeredában Domokos Géza romániai magyar írót, szerkesztőt, könyvkiadót, az RMDSZ első elnökét. Köszöntőbeszédet mondott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. Az ünnepelt írói, közéleti, irodalomszervezői munkásságát Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar Pen Club elnöke méltatta. Bálint-Pataki József kiemelte, hogy a Kriterion Könyvkiadó a többségben és kisebbségben élők kulturális javainak elfogadását szorgalmazta. Domokos Géza /sz. Brassó, 1928. máj.18./ tanulmányait a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd Moszkvában fejezte be. Életéből 38 évet töltött Bukarestben, az Előre című napilap szerkesztőjeként, majd a Kriterion Könyvkiadó igazgatójaként. 1989 végén az RMDSZ alapítói között volt, betöltve annak elnöki tisztét. Az RMDSZ első éveiről, a rendszerváltás után kibontakozó romániai közéletről Esély című háromkötetes memoárjában írt, a Kriterion könyvműhelyről az Igevár című visszaemlékezésben, életútja tapasztalatait pedig az Éveim, útjaim, arcaim című önéletírásában foglalta össze. /A 75 éves Domokos Gézát köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2003. október 7.
Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 13.
Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2004. január 31.
Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozott elsőként Bukarestben Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, aki a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság esetleges közös megrendezéséről kezdett tárgyalásokat. A magyar miniszter megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel, Octavian Morariuval, a Román Nemzeti Sportügynökség elnökével és Mircea Sanduval, a Román Labdarugó-szövetség vezetőjével. Gyurcsány Ferenc elmondta: a kormány segíteni szándékozik a magyar közösséget az európai integrációra való felkészülésben. Magyarországnak az idén lesznek forrásai arra, hogy különösen a fiatal korosztályok számára képzést tartsanak a vállalkozások és az üzleti élet területén. A miniszter világossá tette a magyar kormány álláspontját: a magyar közösségnek az az érdeke, hogy továbbra is erős és egységes politikai képviselete legyen. Markó Béla a sajtónak kifejtette: jelképes jelentőségű, hogy a magyar ifjúsági és sportminiszter most Bukarestben közös sportrendezvényről tárgyal. Adrian Nastase miniszterelnök fogadta Gyurcsány Ferencet és kijelentette: reméli, hogy megoldják az aradi Szabadság-szobor helyzetét. A megbeszélésen jelen volt Füleki András helyettes államtitkár, Keszthelyi András, a magyar miniszter kabinetfőnöke és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. Nastase kedvezően értékelte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelenlétét, sikeresnek ítélte azt az együttműködést. A magyar miniszter elmondta, vannak megoldatlan kérdések is, mint amilyen az aradi Szabadság-szobor ügye. /Közös labdarúgó Európa-bajnokság 2012-ben? Romániában a magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2004. március 15.
Népes hazai és külföldi részvétellel avatatták fel márc. 14-én Zsibón ifj. Wesselényi Miklós szobrát, Sepsi József zilahi szobrászművész alkotását. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, szabadtéri beszédekkel folytatódott, ahol felszólalt többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint- Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa és a házigazdák részéről Mátyus Éva. Az ünnepségen Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete és a helyi prefektus felolvasta a magyar, illetve a román miniszterelnök üzenetét az erdélyi magyarsághoz. A március 15-ei országos RMDSZ rendezvények nyitányaként megtartott zsibói szoboravató ünnepségre a magyarországi ellenzéki pártok részéről senkit nem hívtak meg. Molnár Endre zsibói református lelkipásztor üdvözölte azokat a helyi törekvéseket, amelyek elvezettek a Wesselényi-szobor felavatásához. A Magyarok Világszövetsége nevében Okos Márton Rákóczi emlékzászlót nyújtott át a zsibói gyülekezetnek, a helyi magyar közösségnek. Mátyus Éva házigazda a szobor történetét mondotta el a hallgatóságnak. 2002-ben a zsibói Wesselényi Társaság, a helyi Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának közös gyűlésén határoztak a Wesselényi szobor felállításáról. Elkezdődött a gyűjtés, azonban az RMDSZ és a magyarországi alapítványok támogatása nélkül ezt a vállalást nem sikerült volna tető alá hozni. Markó Béla beszédében többek között arról szólt, hogy a román és a magyar történelem jeles alakjait, így Wesselényit is másként ítéli meg a két nép, noha, mint fogalmazott "Wesselényi Miklós semmilyen szempontból nem volt ellentmondásos személyiség". Markó bizonyosságként állította, hogy Aradon hamarosan állni fog a Szabadság-szobor, ahogyan Zsibón Wesselényi szobra áll. /Makkay József: Kedvenc templomkertjében Wesselényi Miklós. Magyar és román hivatalosságok részvételével avattak szobrot Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2004. március 16.
A magyar forradalom és szabadságharc nagy alakjai másképp látták a nemzet jövőjét, de vitáik, nézetkülönbségeik dacára képesek voltak az összefogásra, az együttcselekvésre, mert tudták: a társadalmi reform, a szabadság csupán egységes fellépéssel érhető el – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 14-én Krasznán, Petőfi Sándor készülő szobrának ünnepélyes alapkő-letételénél. Az eseményen jelen volt Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa tolmácsolta, Medgyessy Péter magyar miniszterelnök levelét Íjgyártó István olvasta fel. /Petőfi Sándor szobrának alapkő-letétele Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Petőfi arcképével fedőlapján ünnepi műsorfüzetet jelentetett meg Krasznán a helybeli Cserey Farkas Társaság a szabadságharc évfordulója alkalmából. A Cserey Farkas Társaság kérésére jóváhagyták a köztéri Petőfi-szoborállítást. Az alapkövet Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Marc Tiberiu prefektus és Pop Imre polgármester helyezték el. /(Fejér László): Kraszna Petőfivel ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
